„Mire vársz, hogy boldog légy? Mire vársz, mondd, miért nem lépsz?” A nevem Pénelopé, tizenegy éves vagyok, jó fej szülőkkel és egy hülye nővérrel áldott meg a sors. Van két barátnőm és egy szerelmem (totál odavagyok Artusért). Szeretek a barátnőimmel beszélgetni, kéz a kézben andalogni Artusszel, és a buszmegállóban ücsörögve gondolkozni (igen, tudom, fura szerzet vagyok). Rossz napjaimon azon filózok például, hogyan lehet megváltoztatni a világot, amikor az ember csak tizenegy éves?...