Bükki Bűbájosok

Őszintén, ki ne gondolkodott volna már el azon, hogy milyen érzés lehet vasorrú bábaként élni? Vagy inkább jó boszorkányként seprűn röpködni? Esetleg tündér, törpe, táltos, sárkány, hovatovább egy griffmadár jelleme illene hozzá? Bevallom, bennem is felötlött ez a néhány gondolat. Csűrtem-csavartam a szavakat, pödörtem-sodortam a fantáziafonalam, míg életre nem keltek a Bükki Bűbájosok. Csakhogy nem tudtam határt szabni valóság és mese között. Ki olvassa e könyvet, biz’ megtapasztalja: főhősök és nem annyira hősök, mellék és kellékszereplők, mind mások lettek. Borsika például ideje korán a bűbájos boszorkák közé keveredett, öccse, Bendi, ízig-vérig kiskamasz lett, eme korosztály minden ismertetőjegyével együtt. A lengyel ősöktől származó Szaniszló, hol nyalka legény, hol pedig… megmentő, míg nagyapja a következő fejét keresi; a történet végét pedig az agyafúrt ördög vinné el, ha a gonosz Gomoly hagyná. A történet szövésében megfér egymás mellett a sok valós ismeret és a töméntelen varázslatos elem.